November 6-án folytatódott a Backstage című, zenei menedzsmenttel kapcsolatos workshop-sorozat a Design Terminálban. Az NKA vezetői és a Cseh Tamás Program megálmodói összegezték az eddigi tapasztalatokat a Program első évéről és a pályáztatás rendszeréről, majd Borcsik Attila Izil szolgált praktikus tudnivalókkal a kezdő zenekarok rádiós jelenléte kapcsán.
November 6-án folytatódott a Backstage című, zenei menedzsmenttel kapcsolatos workshop-sorozat a Design Terminálban. Az NKA vezetői és a Cseh Tamás Program megálmodói összegezték az eddigi tapasztalatokat a Program első évéről és a pályáztatás rendszeréről, majd Borcsik Attila Izil szolgált praktikus tudnivalókkal a kezdő zenekarok rádiós jelenléte kapcsán.
A Design Terminál első emeleti konferenciaterme megtelt: ez jól mutatja az érdeklődést az NKA-pályázatok első látásra talán labirintusnak tűnő rendszere, a Cseh Tamás Programban rejlő lehetőségek és a rádiószerepléshez vezető fortélyok iránt.
A rendezvényt Doncsev András, a Nemzeti Kulturális Alap alelnökének előadása nyitotta. „A Cseh Tamás Program nem egy berögzült licensz, hanem folyamatosan változik a tapasztalatoknak, igényeknek megfelelően” – mondta. Bejelentette egy zenei képzést támogató alprogram létesítését, mely nem iskolai tanórák keretében, de szabadidős foglalkozásként épülhetne be a fiatalok kultúrájába. Hosszútávon így a rajongók könnyűzenét művelő, értő, élvező és ebből kifolyólag fogyasztó közönséggé válnának.
Ezt követően Krucsainé Herter Anikó, az NKA Igazgatósága főigazgatója a pályázatok jogszabályi környezetéről beszélt. Összefoglalta a legfontosabb tudnivalókat az állami támogatás mibenlétéről, a legfontosabb dokumentumokról (pl. támogatási szerződés, átláthatósági nyilatkozat, elszámolás). Szót ejtett a fontos gyakorlati lépésekről – a regisztrációról, a határidő betartásáról, a módosítási kérelmekről.
„A CSTP egy hatalmas kincsesláda. Rajtatok múlik, mennyit vesztek ki belőle” – mondta Bajnai Zsolt, az NKA Cseh Tamás Program Ideiglenes Kollégium vezetője. Beszámolt a Program indulásáról, a Programiroda működéséről, a Könnyűzenei Örökség Megőrzése Alprogram projektjeiről, a Várkert Bazárban nyílt Volt egyszer egy Ifipark… című kiállításról. Beharangozta a magyar könnyűzenei sajtó fellendítését célzó pályázat kiírását, egy próbaterem-támogatási illetve egy zeneszerzői alprogram indítását, valamint elmondta, hogy az Ideiglenes Kollégium előreláthatólag november utolsó hetében dönt a médiatámogatási alprogram kiírására érkezett pályázatokról.
A második blokkban Vizkeleti Andrea, az NKA Bizottsága titkára tette közzé információgazdag prezentációját az NKA pályázati rendszeréről. Lépésről lépésre ismertette a pályázat benyújtásának menetét, a leggyakoribb hibákat, a megvalósítás és az elszámolás folyamatát, és megválaszolta a jelenlévők részletekre vonatkozó kérdéseit.
A workshop utolsó részében Borcsik Attila Izil DJ, az MR2 – Petőfi Rádió vezető szerkesztője osztotta meg észrevételeit a rádiós megjelenésekkel kapcsolatban. Konczlik Lilla (Boom Produkció) és a közönség kérdéseire válaszolva elmondta, hogy az összetett zenei hangzás és a hitelesség nagyon fontos. Fontos figyelni arra, hogy ami a koncerteken működik, az a rádióban nem mindig – tehát érdemes 4 percen belülre szorítani a számokat, és elképzelhető az is, hogy a szerkesztők egy-egy kiállást inkább kivágatnak a radio edit-ből. A toplisták összeállítása a lejátszási számok alapján történik, de az, hogy a Petőfi rotációjában egy-egy dal milyen kategóriába kerül, az a műsorszerkesztők közös megállapodásán múlik.
A hallgatóság megtudhatta azt is, hogy az angol nyelven éneklő magyar előadók zenéje külföldi zenének számít. A külföldi és a magyar zene aránya is szóba került: törvény szerint 30% a magyar zene aránya. A Petőfi Rádió ehhez képest általában 35%-ban játszik magyar nyelvű zenét. „Szerintem a magyar szövegű zene jobban megérinti a hazai közönséget” – mondta a neves DJ.
A Cseh Tamás Program Backstage című sorozata decemberben folytatódik – részletek hamarosan!
