Az NKA Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program májusi, évadzáró Backstage Fórumán a központi téma a támogatások kérdése volt. A program munkatársainak előadásaiból kiderült, hogy a Hangfoglaló negyedik évadában az anyagi segítség mellett sok más formában is igyekezett támogatni a könnyűzenei színtér szereplőit. Emellett újra előkerültek a most induló 2018-as fesztiválévad kérdései, várakozásai, de az eseményen megszólaló zenészek és zeneipai szakértők a piaci szponzoráció itthoni lehetőségeiről is megosztották a tapasztalataikat.
Az NKA Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program májusi, évadzáró Backstage Fórumán a központi téma a támogatások kérdése volt. A program munkatársainak előadásaiból kiderült, hogy a Hangfoglaló negyedik évadában az anyagi segítség mellett sok más formában is igyekezett támogatni a könnyűzenei színtér szereplőit. Emellett újra előkerültek a most induló 2018-as fesztiválévad kérdései, várakozásai, de az eseményen megszólaló zenészek és zeneipai szakértők a piaci szponzoráció itthoni lehetőségeiről is megosztották a tapasztalataikat.
Bajnai Zsolt, a program megvalósításáért felelős Nemzeti Kulturális Alap Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program Kollégiumának vezetője az NKA működéséről, a programról és a pályáztatásról általánosságban adott útmutatást a jelen lévőnek. Beszélt a pályázatok előkészítésének folyamatáról, és többek között arra is felhívta a figyelmet, hogy forráshoz csak ilyen módon lehet hozzájutni, egyéni kérelem alapján nem.
Boross Zoltán a Hangfoglaló Programirodától egyrészt az alprogramokat mutatta be, másrészt a Hangfoglaló idei fesztiválszezonjáról is beszélt. „Próbálunk mindig arra törekedni, hogy mind földrajzilag, mind pedig koncepcionálisan, vagy stílus szerint diverzek és kiegyensúlyozottak legyünk. Idén egy kicsit áthelyeztük a hangsúlyokat, és ha minden jól megy, akkor országosan összesen 12 fesztiválon leszünk jelen valamilyen formában” – ismertette a fesztiválterveket az irodavezető.
A Hangfoglaló Program szárnyai alatt működő HOTS (Hungarian Oncoming Tunes) exportiroda vezetője, Bali Dávid a magyar könnyűzenei export helyzetét elemezte, figyelembe véve az elmúlt év tapasztalatait és a következő időszak terveit. Mindeközben pedig igyekezett gyakorlati tanácsokkal ellátni a fiatal zenészeket, szakembereket. „Kikerülhetetlen, hogy egy zenekar pontosan tudja azt, hogy melyik országba, mely területre szeretne elmenni, mire alapozza ezt, és amúgy mi az a bevételforrás, amivel úton tudja magát tartani, hogy épülhessen az adott piacon” – foglalta össze Bali Dávid a legfontosabb szempontokat, felhívva a figyelmet például arra, hogy milyen fontos a Spotify-adatok elemzése.
A márciusban megkezdett fesztiválkörkép folytatódott az évadzáró Backstage Fórum második paneljében. A Sziget Kft. munkatársainak előadása után most eggyel szélesebb képet mutatott a kerekasztal: Süli András a Campus Fesztiváltól, Oszkó-Jakab Natália a Művészetek Völgyétől, Schönberger Ádám a Bánkitó Fesztiváltól és Csete Gábor a Kolorádó Fesztiváltól érkezett. A rendezvények képviselői beszélgettek arról, hogy mi tesz egyedivé egy fesztivált, ők honnan és miből indultak ki, miben tér el a stratégiájuk, milyen nehézségekkel kellett szembenézniük, és mely sikerükre a legbüszkébbek.
A támogatási rendszer ebben a panelben is fontos téma volt. A jelenleg elérhető források teszik például lehetővé, hogy a Művészetek Völgye alacsonyan tartsa belépő árait. „Az egy nagyon fontos jellemzője a Művészetek Völgyének, hogy a pár ezer forintos napijegy legyen a maximalizált ár, ami miatt viszonylag széles rétegek számára elérhető marad. Idén az 5.000 forintos napijegyért, ha egy színházi előadást és egy könnyűzenei koncertet megnéztél, már meg is érte” – foglalta össze a Művészetek Völgye árazási startégiáját Oszkó-Jakab Natália.
A zeneipari trendek átalakulása miatt évek óta slágertéma a könnyűzenei szponzoráció. Az évadzárás harmadik, és egyben utolsó panelében ez a téma került előtérbe Fejes Tamás, a Tankcsapda dobosa, Salamon Gergő, jelenleg az eastaste, korábban a Coca-Cola Magyarország zenei tanácsadója és Kedves Péter, a Belau alapító, zenei menedzser segítségével.
Fejes Tamás úgy fogalmazott, hogy ő annak idején azért indította el ezen az úton a zenekart, hogy a szponzorok segítségével megvásárolják a saját szabadságukat. Nem akart ugyanis egy kiadó által megszabott keretek szerint működni, és ehhez ezt látta megoldásként. „Ha mi ezt a kemény harcot nem vívjuk meg a kiadóval és a médiával, akkor azt gondolom, hogy ez a zenekar most kisszínpados lenne” – Fejes Tamás azt is elmondta, hogy kezdetben ő maga ment, és csengetett be mindenhová, mára már viszont inkább a cégek keresik meg őket. Illetve többször hangsúlyozta, hogy nincs bevett recept, minden zenekar egyedi, és ennek megfelelően kell szponzort keresni.
Ugyanakkor a Belau más oldalról is megmutatta a szponzoráció lehetőségeit, hiszen ők magát a zenét adják el, például reklámokba. „Saját zenét rendelni egy reklámhoz azért éri meg, mert egy sokkal egyedibb ízt ad annak a brandnek. De mi a Belauval nem feltétlenül erre írunk külön dalokat (bár volt már rá példa), hanem a meglévő dalainkat használják fel filmek, reklámok” – mondta el Kedves Péter.
A jó hangulatú beszélgetés egyik legfontosabb konklúziója az volt, hogy a zenekaroknak ki kell építeniük saját brandjüket, amelyhez aztán csatlakozhatnak a profilba beleillő cégek. Így lehet a szponzoráció mindig hiteles, aminek a jelentőségét mindhárman többször kiemelték. A Tankcsapda például a legtöbb ajánlatot – azokat, amiben semmi fantáziát nem lát – elutasítja akkor is, ha anyagilag kifizetődő lenne az együttműködés. Hiszen csak akkor működik a szponzoráció, ha a rajongó azt érzi, hogy ezzel többet kap.
