A Hangfoglaló Program márciusi Backstage fórumának témája a folyton változó magyar zeneipar jelenlegi helyzete, meghatározó pillérei voltak. A zenei kiadók általános szerepköre, a Music Industry bemutatkozása, a fesztiválüzlet alakulása és a Sziget Fesztiválirodában történt változások, valamint az elektronikus zenei producerek karrierépítése került terítékre az A38 Hajó kiállítótermében szervezett előadásokon és kerekasztal-beszélgetéseken.
A Hangfoglaló Program márciusi Backstage fórumának témája a folyton változó magyar zeneipar jelenlegi helyzete, meghatározó pillérei voltak. A zenei kiadók általános szerepköre, a Music Industry bemutatkozása, a fesztiválüzlet alakulása és a Sziget Fesztiválirodában történt változások, valamint az elektronikus zenei producerek karrierépítése került terítékre az A38 Hajó kiállítótermében szervezett előadásokon és kerekasztal-beszélgetéseken.
Párczen Anett, a Magneoton Music Group kiadó menedzserének előadásán keresztül részletes betekintést nyerhettünk abba, hogy pontosan hogyan is működik manapság egy 360 fokos lemezkiadó. Legfontosabb feladatukként igyekeznek elérni, hogy előadóik zenéje eljusson a közönséghez. Elsődleges eszközként ehhez természetesen a marketinget és a promóciót, valamint a pályázati lehetőségek kiaknázását nevezte meg a kiadó munkatársa.
„Kezdő zenekar esetében nagyon fontos, hogy előzenekarként is menjenek minél több koncertre, és hogy pályázatokon indítsuk őket, hiszen sosem lehet tudni, hogy milyen szakember ül éppen a zsűriben, aki felfedezi magának az előadót” – ezért a Magneotonnál mindig igyekeznek pályázatokban segíteni a zenészeket.
A kerekasztal beszélgetéshez csatlakozott Molnár Gábor a Gold Recordtól, Füstös Bálint, a Margaret Island zenésze és Pentelényi Pál, a Budabeats Records és az Independent Label Fair Budapest alapítója is. A beszélgetés rávilágított, hogy minden feladatot kicsit máshogy kezelnek az egyes kiadók, de alapvetően hasonló elvek mentén működnek, és mindenki számára a zenészek és a kiadójuk közötti összhang a legfontosabb.
A második panelben bemutatkozott az új zeneipari adatbázis és kommunikációs felületként – a Nemzeti Kulturális Alap felkérése alapján – beindított Music Industry. Koczka Borbála, a Zeneszöveg.hu operatív vezetője felhívta rá a figyelmet, hogy most már lehetőség van a felületre regisztrálni, és sarkallnak is erre minden zeneipari szereplőt.
Szaniszló Hajnalka előadásából pedig az derült ki, hogy a szakmával készített mélyinterjúk alapján döntöttek úgy, hogy ennek az új csatornának van létjogosultsága, illetve velük egyeztették azt is, hogy mit is kellene tartalmaznia a felületnek. Ezek mentén hírportálként, pályázatfigyelőként, közösségi felületként és kapcsolatépítési fórumként indult be az oldal, mely szeretne a későbbiekben egyfajta „zenepédia” szerepkört is magára vállalni.
A Backstage harmadik panelje arra a kérdésre kereste a választ, hogy merre is tart a fesztivál üzlet, és milyen szerepe, lehetősége van ebben a nemrégiben tulajdonosváltáson átesett Sziget Fesztiválirodának. Kádár Tamás, a fesztiváliroda vezetőjének előadásából a résztvevők képet kaptak a Sziget bevételeiről és kiadásairól, a rövid és hosszútávú kihívásokról, valamint természetesen arról, hogy milyen új lehetőségeket jelent a külföldi befektetők megjelenése. A külföldi vendégek számának növekedése folyamatosan változásokat generál a Sziget körül, de szó esett arról is, hogy az új befektető megjelenése milyen változásokat hozott vagy hozhat a Sziget működésébe.
„Három terület van, ahol markánsabban érződik az új tulajdonos hatása: az egyik a marketing, a másik a booking, a harmadik pedig egy pénzügytechnikai részlet, ami kapcsán ezentúl angolszász sztenderdek szerinti üzleti terveket kell készítsünk” – foglalta össze az újdonságokat az irodavezető, majd hozzátette: „A külföldi befektetőknek köszönhetően ráadásul egymilliárd forinttal nőtt a booking költség.”
A kerekasztal-beszélgetésbe Füri Kata nemzetközi PR- és sajtókoordinátor és Horváth Kristóf tartalommenedzser is becsatlakozott. A szavaikból azt lehetett leszűrni, hogy a főbb stratégiai dolgok továbbra is házon belül dőlnek el, viszont az, hogy a fellépő bejelentések, vagy épp a jegyár-fordulók mikor vannak, már egy felsőbb szinthez igazodik. Meglepő lehet, hogy a milliárdos booking-költségek 80-90 százalékban a pár headliner fellépőhöz kerülnek. Emellett egyre több a képes és vizuális tartalom, amit a külföldi promóciós partnerek már csak megosztanak, így a kommunikáció tökéletesen igazodik a mai online felületekhez, és kiemelt hatékonysággal érhető el mind a magyar, mind a külföldi célközönség. A Sziget célja pedig innentől már elsősorban nem a résztvevő szám növelése, hanem a minőségi fejlődés és a folyamatos megújulás.
A negyedik panelben az elektronikus zene témakörét feszegették a szakértők. A közeg egy külön világ, melynek szereplői, terepei, működési struktúrái sajátos, speciális zeneipari ökoszisztémát alkotnak – jórészt ez az oka, hogy a szcénáról a kép kifelé még mindig zavaros. Forrai Krisztián előadó és moderátor vezetésével iamyank (imPro School), JumoDaddy, Statik (Bladerunnaz) és Tolo (LavaLava) igyekezett megismertetni a hallgatóságot a stílussal.
A régóta a közegben tevékenykedő előadók, buliszervezők beszélgetésében pozitívumok és negatívumok is elhangzottak. A hazai és nemzetközi szcéna összehasonlításából kiderült, hogy bőven van még hová fejlődnie a magyar elektronikus zeneiparnak, ugyanakkor az irány jó, a tehetség és az elhivatottság sokakban megvan.
A Backstage előadás-sorozat áprilisban is folytatódik! A következő – április 25-én esedékes – rendezvényen a sikeres zenei karrier háttere kerül előtérbe. A kommunikáció, az arculat, a stáb szerepét és jelentőségét fogják feszegetni a meghívott vendégek.
