Backstage – A háttér, amitől népszerű leszel

A Hangfoglaló Program áprilisi Backstage fórumának témája a népszerűség megszerzéséhez elengedhetetlen háttérmunka volt. A zenekar és a rajongók közötti kommunikáció, a meggyőző arculat egy zenei brand alapvető építőelemei. Nem véletlen, hogy a legnagyobb bevételt hozó élőzenés fellépések stabil hátterét az ezeket a tevékenységeket is magába foglaló profi szakemberekből álló stáb biztosítja. Erről is szó volt a legutóbbi Backstage Fórumon, amely a hagyományoknak megfelelően ezúttal is az A38 Hajó kiállítótermében zajlott.

Az első panelben Klausz Melinda social media szakértő tartott előadást a social media és zenei produkciók kapcsolatáról. A Közösségi-média.com ügyvezetőjéhez  egy kerekasztal-beszélgetésre Paszinger Zoltán zenész (ex-Mistery Gang, The Easy Babies) és Nagy Kátya, a Quimby menedzsmentjének tagja, a zenekar közösségi oldalainak kezelője is csatlakozott. Mindhárman egyetértettek abban, hogy a közösségi médiafelületeken a zenekaroknak sok problémát okoz az, hogy bevonják a rajongókat, interakciót váltsanak ki belőlük. Az algoritmusok ugyanis súlyozzák az adatokat, és azoknak fogják felhozni a bejegyzéseket, akik már a korábbiak iránt is érdeklődtek – minimum kedvelték őket, de még inkább hozzászóltak, megosztották ezeket. Azaz azzal lesz egyre szorosabb a viszonyunk, akivel sokat kommunikálunk.

„Ezek a csodálatos algoritmusok nem mutatják meg mindenkinek a tartalmakat, hanem úgy működnek, mint az emberi kapcsolatok: attól a baráttól látok több bejegyzést, aki iránt érdeklődöm” – fogalmazta meg Klausz Melinda, aki a célzott bejegyzésekre is felhívta a figyelmet. A bejegyzés létrehozása alatt található egy célkereszt ikon, amivel fizetett hirdetés nélkül, organikusan is el lehet érni, hogy csak annak jelenítjük meg az adott tartalmat, aki számára az érdekes lehet. Így a rendszert megelőzve már mi magunk tudjuk a célcsoportot leszűkíteni, és nem hagyjuk csak az algoritmusokra a közönségünk kiválasztását.

A beszélgetésben arra is kitértek, hogy milyen fontos saját adatbázist építeni, hiszen az egyes közösségi médiafelületeken begyűjtött kedvelésekkel valójában semmilyen módon nem rendelkezik az adott cég, zenekar. „Ezért a stratégia az, hogy elkéred az emberek e-mail címét, és akkor már a saját weboldaladon, hírleveleden keresztül is tudsz velük kommunikálni” – tanácsolta Paszinger Zoltán, aki szerint a papír alapú levelek, vagy éppen a karácsonyi lapok küldése sem ördögtől való megoldás a stabil bázis kiépítéséhez.

A második panelben a legnagyobb budapesti klubok arculatáról, a kapcsolódó feladatokról hallhattunk bővebben. Elsőként Vasák Benedek, kommunikációs vezető és Berta Zsuzsi digitális marketingvezető mutatta be az idén 15 éves A38 Hajó újradizájnolt arculatát. A szülinapos szórakozóhely sajátja mellett még számos külföldi klub és rendezvény arculatáról is prezentáltak. Előadásukban kiemelték, hogy az új arculat megtervezésénél a legfontosabb feladat megtalálni azt a központi elemet, ami azonosíthatóvá, egyedivé és különlegessé teszi az adott klubhelyszínt.

„A Hajó már egy generikus márkává vált Budapesten, senki nem azt mondja, hogy az A38-ra megyünk, hanem azt, hogy a Hajóra megyünk. Ezért a „hajósága” a Hajónak egy nagyon fontos identitásképző elem volt, és arra jutottunk, hogy innen indulunk el, amikor újrarajzoljuk az arculatot” – fejtette ki Vasák Benedek az alapkoncepciót.

A beszélgetéshez az Akvárium Klub és a Dürer Kert szakemberei is csatlakoztak. A panel második részében sok érdekes részlet kiderült a hazai klubok brandingje kapcsán. Horváth Mátétól megtudtuk, hogy a Dürer Kertnél egy visszaesés, elfáradás hozta el az igényt a megújulásra. Ők a mostanában jellemzőbb, letisztult stílushoz képest valamivel eklektikusabb tervekkel operáltak, és éppen ez az, ami kiemeli őket az átlagból, ráadásul a szinte csak zenei programokból álló rendezvényeikhez is ez illik leginkább. Mesterházy Ákos pedig azt mutatta be, hogy milyen nehéz igazodnia egy dizájnnak ahhoz a sokrétű programkínálathoz, amit az Akvárium Klub nyújt. Állítása szerint ennek csakis egy nagyon tiszta, minden plakátra és grafikai tervre ráilleszthető stílus lehet a nyitja.

A harmadik panel témája a stáb szerepe volt. A koncertek és turnék sikerének alapja a zenekar mögött álló szakembergárda – elengedhetetlen hogy köztük és a zenekar között jó legyen a kapcsolat. Ékes példája ennek a Supernem csapata. Papp Szabolcs frontember és Pulius Tibor gitáros mellett a hátteret Imre Zsolt turnémenedzser és Fábián Tamás road képviselte. A zenekar nemcsak azért különleges, mert 16 éve működnek, hanem mert a legtöbb csapattag majdnem a kezdetek óta részt is vesz a munkában.

„Mi pont annyira tartom magunkat a szó pozitív értelmében alulszervezettnek, mint amennyire nagyon megszervezettnek, mert egy komoly, összeszedett gárda dolgozik, nemcsak konkrétan a koncertek alkalmával, hanem kiadói szinten is a zenekar mögött. De igazából a Supernemnek az az eredeti bája, hogy felesünk a színpadra, meg leesünk a színpadról” – fogalmazza meg Papp Szabi a profi stáb és a művészlélek zenészek közti együttműködés alapjait.

A Backstage előadás-sorozat májusban is folytatódik! A következő – május 23-án esedékes – évadzáró rendezvényt egy nyári szünet követi, és aztán szeptemberben fog újra indulni a könnyűzenei fórumsorozat.