Az NKA Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program októberi Backstage rendezvényén a központi téma a sikerhez vezető út volt. Az első előadáson a kezdeti lépésekről, egy zenei vállalkozás megalapításának legégetőbb kérdéseiről hallhattak a résztvevők, míg a második panelen a sajtóval való kapcsolattartás, az ismertség növelése volt a téma. A záróbeszélgetés is sok izgalmat tartogatott: itt néhány nemzetközi sikertörténetet is megismerhettek azok, akik személyesen vagy online követték a zenei menedzsment alprogram által szervezett esemény programjait.
Az NKA Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program októberi Backstage rendezvényén a központi téma a sikerhez vezető út volt. Az első előadáson a kezdeti lépésekről, egy zenei vállalkozás megalapításának legégetőbb kérdéseiről hallhattak a résztvevők, míg a második panelen a sajtóval való kapcsolattartás, az ismertség növelése volt a téma. A záróbeszélgetés is sok izgalmat tartogatott: itt néhány nemzetközi sikertörténetet is megismerhettek azok, akik személyesen vagy online követték a zenei menedzsment alprogram által szervezett esemény programjait.
Az előadások sorát Márkus Márta nyitotta: a pályázatíró és könyvelő sok kulturális vállalkozás útját egyengette már, többek között a Hangszert a kézbe programsorozat és az Öröm a zene tehetségkutató versenysorozat pályázatokkal kapcsolatos háttéradminisztrációját intézi. Előadásából a cégalapítási formákat ismerhette meg a hallgatóság. Kiderült például, hogy a vonatkozó szabályok tükrében, adminisztratív szempontból egyáltalán nem mindegy, mekkora bevétele van valakinek zeneipari tevékenységéből, a zenélés mellett más forrásból is van jövedelme. Ezek fényében kell eldönteni, hogy egyéni vállalkozóként, korlátolt felelősségű társaságként esetleg alapítványként lenne a legjobb működni.
„Sokféle megoldás van, és mindig tudni kell, hogy mit akar az ember, ezért folyamatosan érdemes egy könyvelővel egyeztetni, hogy ezekből a legjobbat tudják kiválasztani. Olyan sose lesz, hogy kap az ember pénzt, és elköltheti, valamilyen szabályt mindig be kell tartani, viszont a sok szabály között mindig lesz olyan, ami az adott helyzetben a legjobb” – fogalmazta meg a szakember.
A rendezvény második részében Réz György, a Majdnem Híres Rocksuli társalapítója – a zenekarok ideális kommunikációs tevékenységét ismertető előadása után – a hazai könnyűzenei sajtó két fontos szereplőjével ült egy asztalhoz: Dankó Gáborral, a Lángoló Gitárok főszerkesztőjével, és Nagy István Steve-vel, az M2 Petőfi TV zenei szerkesztőjével a zenekarok és a média kapcsolatáról beszélgettek.
“Az átgondolt kommunikáció arra jó, hogy ebből a hatalmas feedből – amit az internet ránk zúdít – ki tudjuk emelni a produkciónkat. Ezért nagyon fontos fegyverünk a kommunikáció, és ezért kell megjelennünk minél több felületen. Ettől persze nem lesz csoda, nem lesz hirtelen nagyszínpados a zenekar, de például érezhető az, hogy egy profi kommunikáció növelni fogja a gázsit a következő szezonban, mert komolyabban veszik tőle a zenekart” – fogalmazott előadásában Réz György.
Erre erősített rá a kerekasztal-beszélgetés is: a zenei újságírók kiemelték, hogy ebben a szűk szakmában nem engedheti meg magának egy kezdő zenekar, hogy sokakkal összevesszen. Abban is egyetértettek, hogy a jó kommunikáció fontos, de természetesen nem várják el a világszínvonalú profizmust egy éppen csak elindult produkciótól.
„Egy kis zenekarnál a túlzott profizmus visszaüthet. Kell az indulásnál a szerénység, tehát lássuk, hogy ő valamit szeretne, van is célja, de nem hiszi azt rögtön, hogy ő a The Killers vagy a Tankcsapda” – mondta Dankó Gábor, zenei szakújságíró.
Az elsősorban induló előadókra fókuszáló beszélgetések után azárópanelbe már nemzetközi babérokra törő zenekarok érkeztek. Réz Györgyhöz ezúttal a Mörk két tagja – Zentai Márk frontember és Szeifert Bálint basszusgitáros – és a Run Over Dogs frontembere, Czeglédi Szabolcs csatlakozott.
A három zenész és zenekaraik szerteágazó tapasztalatokkal rendelkeznek, de abban mind egyetértettek, hogy rengeteg munkát kell belefektetni a nemzetközi előrejutásba. Ugyanakkor, ha a zenekar és a menedzsment jól meg tudja határozni, hogy merre érdemes az adott zenével elindulni, akkor sokkal könnyebb dolga lesz majd az együttesnek. Ehhez fontos, hogy legyen átgondolt, előre meghatározott stratégiájuk, ami mentén haladnak.
Czeglédi Szabolcs amellett, hogy saját zenekarában énekel, a Platon Karataev, a Middlemist Red és a Szabó Benedek és a Galaxisok menedzsere is. Így nemcsak zenészként, de a menedzsment oldaláról is belelát a nemzetközi koncertszervezés mélységeibe.
„Amikor a saját zenekaromnak szerveztem koncerteket, eleinte csak 22-23 évesen, úgy, hogy nem jártam például ilyen fórumokra, abban túl sok tudatosság nem volt. Európai városok után elmentünk Amerikába, Japánba… És nyilván mindegyiktől akartunk valamint, de arra volt jó ez különösen, hogy megtanuljam, hogy ha én menedzser szinten akarok foglalkozni zenekarokkal, akkor ezt biztosan nem engedhetem meg” – oszotta meg a saját tapasztalatain alapuló tanulságokat a zenész-menedzser.
A következő, november 14-i Backstage-en a jogi szabályozásokról és a közösségi média szerepéről hallgathatnak meg a résztvevők előadásokat, de a programon több, mostanra már befutott zenekar is mesél majd az indulásukról, a hazai szcénában megtett első lépéseiről is. A Facebook-esemény ITT, a regisztráció pedig ITT érhető el.
