• Hír
• 2020.04.08.

A koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások óta több szakmai szervezet is felmérést készített a zeneipar leállásának következményeiről. Nem csak kárfelmérések készültek, de több javaslat is megfogalmazódott annak érdekében, hogy a válság várható gazdasági hatásait enyhítsék.

Korábban már ismertettük a Hangfoglaló Program saját kutatásának részleteit, melynek egyik legfontosabb tanulsága, hogy a korlátozások miatt törölt események 82,4 százalékánál nem végleges lemondásban, hanem halasztásban gondolkodnak a szervezők. Mint ahogy pozitív kicsengést ad a felmérésnek az is, hogy a válaszadók közel fele úgy véli, hogy a válság után is folytatni tudja tevékenységét, és eddig csak kevés helyen kellett elbocsátásokhoz folyamodni.

A fesztiválok külön alapot hoznának létre

A 300 hazai rendezvényt képviselő Magyar Fesztiválok Szövetsége (MFSZ) egy külön az új helyzetre dedikált csapattal, a Covid-19 Fesztivál Válságkezelő Munkacsoporttal dolgozik a fesztiválokat, és a hozzájuk szorosan kötődő ágazatokat (turizmus, vendéglátás) érintő károk felmérésén és minimalizálásán. A baj nagy, hiszen első körös, márciusi adatgyűjtésük alapján a járvány miatt a fesztiválok 15 százaléka már biztosan elmarad, a szervezők 20 százaléka gondolkodik új időpontban, és 65 százalékuk még nem döntött a kérdésben.

A munkacsoport egy „vis maior alap” létrehozását szorgalmazza, amely az elmaradt és későbbi időpontra áttett fesztiválok érintené, fix költségeik, elmaradt jegybevételeik kormányzati átvállalásával. Hatalmas szektorról beszélünk, hiszen a munkacsoport számításai szerint a fesztiválok együttes költségvetése 36 milliárd forintot tesz ki, csaknem 80 milliárd forinttal gazdagítják a nemzeti jövedelmet, továbbá 37 ezer embernek biztosítanak munkát. A szervezet folyamatosan egyeztet a kormányzati szervekkel (többek között az EMMI-vel és a Magyar Turisztika Ügynökséggel), hogy az alap létrehozása mellett például pályázatokkal, adóterhek csökkentésével rehabilitálják a szektort.

A vendéglátóipar is komoly károkat szenvedhet

A Music Hungary Szövetség a Hétfa Kutatóintézettel közösen készített helyzetfelmérést az élőzenei szektort érintő válságról. A kutatás szerint közel 36 ezer dolgozót érint érzékenyen az élőzenei szektor leállása, hiszen a zenészeken, háttéripari szakembereken kívül körülbelül 20 ezer vendéglátóipari foglalkoztatott maradhat munka nélkül a leállás miatt.
A Kutatás úgy számol, hogy a 40 milliárd forintra becsült élőzenei szektorban a rendezvények 70 százaléka elmaradhat a korlátozások miatt.

A hazai függetlenek bíznak a folytatásban

A HAIL, a hazai független kiadókat tömörítő szervezet felmérése alapján a hazai független kiadók, és a velük kapcsolatban álló partnerek többsége is KATA-s vállalkozóként dolgozik, ezért fontos lenne a kormány által már bejelentett adómentességet az előadóművészek mellett a kiadók tevékenységi körére/köreire is kiterjeszteni. 

A szervezet szerint komoly anyagi segítséget jelentene, ha a major kiadókhoz hasonlóan a független kiadókat is csak a kiadás után köteleznék a jogdíjbefizetésre az Artisjus felé. Ez szinte az összes kis kiadó számára a legnagyobb anyagi terhet jelenti, az áfa befizetése, az iparűzési adó és a bérleti díjak mellett.

A többségében bookinggal és élőzenei eseményekkel is foglalkozó kis kiadóknak jellemzően törölnie, vagy halasztania kellett tavaszi megjelenéseit, koncertjeit. 30 százalékuknak ezzel együtt sem keletkezik komoly bevételkiesése, miközben 23 százalékuk prognosztizál 2 millió forintnál is nagyobb hiányt. 

A kis kiadók esetében súlyosbítja a problémát, hogy a többségnek nincs tartalékai, de ennek ellenére 57 százalék bizakodik abban, hogy folytatni tudják a kiadói tevékenységet.

Nyárig van tartaléka a kluboknak

A Hangfoglaló Programiroda szintén kért be adatokat az élőzenés kluboktól is a járvány hatásairól. Ebből a felmérésből az rajzolódik ki, hogy a klubok többségének 3 hónapra elegendő tartaléka van, és egyelőre nagyon kevés helyen bocsátottak el munkatársat a válság hatására. A klubok méretétől függően a több millió forintos hiánytól egészen a 160 millió forintig rúghatnak a károk, ha a vendéglátóipari bevételeket is számoljuk. 

Az is általános tendenciának tűnik, hogy májusra már szinte minden programot lemondtak, és sokan már a júniusi, júliusi programok halasztásán dolgoznak. Fontos leszögezni azt is, hogy a programszervezők és zenekarok menedzsmentjei elsősorban új időpontokat kerestek, nem a teljes lemondást választották. 

Az önkormányzati, egyházi fenntartású színpadok, klubok mellett a magán fenntartású helyek vannak a válság miatt nagyobb veszélyben, de a felmérés alapján csak nagyon kevés, jellemzően kisvárosi klubot fenyeget csőd az élőzenei ipar leállása miatt.