Kárfelmérés: a válaszadók 95,8%-ánál volt programlemondás
Közel kilencszáz, a könnyűzenében valamilyen módon érintett kolléga töltötte ki az elmúlt tíz napban a Könnyűzenei Szolgáltató Iroda (KÖSZI) olasz mintára készült elektronikus kérdőívét, ami elsősorban a szférában már látható károkat igyekezett felmérni. Március 11-e után a válaszadók 95,8%-ának kellett előre leszervezett programokat lemondania, illetve ezek többségét (82,4%) megpróbálni egy későbbi időpontra áttenni.
A március 13-a és 21-e között kitölthető kérdőívet összesen 893-an töltötték ki, köszönhetően annak is, hogy a nagy szakmai szervezetek is szétküldték a linket tagjaiknak. A válaszadók 49,2%-a zenész, előadóművész kategóriába sorolta önmagát, míg 39,2%-a menedzsernek, szervezőnek, 21,8%-a technikai háttérmunkásnak (pl. hangmérnöknek). Az első három naphoz képest arányaiban is másfélszeresére nőtt (9,5%) a koncerthelyszínekről érkező válaszok száma, ami azt jelenti, hogy 85 könnyűzenei fellépésnek otthont adó szórakozóhely érezte fontosnak a kérdőív kitöltését.
A válaszadók területi elhelyezkedés és a március 11-e előtt, már a COVID-19 vírus miatt lemondott programok aránya a kitöltések megháromszorozódása ellenére sem módosult a kutatás első eredményeinek bemutatása óta. Minimális eltéréssel ugyanez mondható el a március 11-e után lemondott programok számát illetően, hiszen a kutatás végén is azt állíthatjuk, hogy a válaszolók 95,8%-nak kellett egy vagy annál több könnyűzenei eseményt törölniük. Ezeknek 77,2%-a koncert, 10%-a színházi vagy táncprogram, a többi pedig egyéb kulturális esemény lett volna. Fontos, hogy a lemondott eseményeknek több mint háromegyede belépőjegyes programnak indult. A kutatás végén az is kijelenthető, hogy egyelőre az események többségénél (82,4%) nem a végleges lemondással, hanem az elhalasztással, a későbbi időpontban történő megrendezéssel számolnak a válaszadók.
Az egyelőre lemondott események közel kétharmada (59,1%-a) ezer fő alatti nézőszámú lett volna, tehát a Magyarországon klasszikusnak tekinthető „klubprogramokról” beszélhetünk. Ugyanakkor, bár a meg nem tartott könnyűzenei programoknak csak a 7,7%-a került a 10 ezer fő fölötti kategóriába, talán nem túlzás azt mondani, ez a szegmens legalább ugyanannyi nézőt és bevételt jelentett volna, mint az előző kategória.
A válaszadók túlnyomó többsége (87%) úgy nyilatkozott, hogy még nem volt szükség kollégák elbocsájtására, és ahol volt is, 5 fő alatti leépítésről számoltak be. Ezt annak fényében is érdemes értelmezni, hogy a lemondott események 45,1%-án 10-50 főt, 20,2%-án 10 főnél kevesebbet, 15,9% esetében pedig 50 és 100 fő közötti közreműködőt foglalkoztattak volna.
A kutatás arra is igyekezett kitérni, hogy a válaszadók milyen értékű kárral számolnak. A többség (38,2%) félmillió forintnál kevesebbre teszi ezt, ugyanakkor 41,8% 500 ezer és 2 millió forint közötti kárral számolt. Valószínűleg, a válaszadóknak ugyanaz a 7,7%-as prognosztizál 10 millió forintnál nagyobb veszteséget, akik az elmaradt programjainkat a 10 ezernél nagyobb kategóriába helyezték. Mindehhez érdemes hozzátenni, hogy a már látható károk kiegészülnek olyan további költségekkel, amelyeket a válaszadóknak akkor is viselniük kell, ha április végéig semmiféle bevételük nem lesz, illetve az április utánra várt veszteségekkel is.
Talán némi optimizmusra ad okot, hogy a 893 válaszadó 44,8%-a nyilatkozott úgy, hogy a vészhelyzet után is folytatni tudja a tevékenységét, és a bizonytalanok mellett (52,2%) csak 3% azok aránya, akik már most csődöt prognosztizálnak.
A Könnyűzenei Szolgáltató Iroda folytatja a szektorra vonatkozó felméréseket. Ezen a héten a koncerthelyszínek körében végez telefonos felmérést, aminek az eredménye április első napjaira várható.