Akik már külföldre kacsintanak 2. rész – skeemers
A kényszerű leállás után végre élőben is visszatért a Pontoonon az augusztusi Outbreakers’ Labre készülő skeemers. A zenekar énekese, Ferenczi Szonja osztotta meg velünk saját és zenekartársai kedvenceit, és azokat az itthoni sikersztorikat is, amelyek további fejlődésre ösztönzik őket. Villáminterjú-sorozatunk újabb darabja, ezúttal is sok kiváló zenével.
Mutassatok egy bizonyos számot, vagy előadót, ami/aki meghatározta a zenekar indulásának időszakát!
Egy new york-i banda, a SKATERS ihlette a zenekar nevét: a Schemers című dalukat nagyon szeretjük Juival (gitárosunk) és amikor a neveken gondolkodtunk akkor ez lett a nyerő, egy kis csavarral. Sokat hallgattunk together PANGEA-t, Orwellst vagy FIDLAR-t amikor indultunk (és most is), de az első évben írt dalaink inkább voltak country ihletésűek valami fura okból. Aztán megszületett a Fairlady című számunk és ott találtuk meg a saját hangunkat.
Van olyan dal vagy előadó, amiért mostanában a teljes zenekar lelkesedni tud?
Ilyen nincsen, nagyon különböző a zenei ízlésünk. Pont ez a mindenevés vezet szerintem oda, hogy szeretjük csinálni azt a zenét, amit. Én személyesen jelenleg a csajzenekarokért lelkesedek, amikből sokat inspirálódok: Chastity Belt, Cherry Glazer, Mothers vagy Soccer Mommy. Ezen kívül óriás Twin Peaks-rajongó is vagyok.
Ki az az előadó, akire most irigykedve néztek, és szeretnétek hozzá hasonló szintre jutni?
Nem irigykedünk senkire, nagyon örülünk mindenki sikerének! Itthon szerintem szuper, ahogy a Galaxisok kommunikál magáról saját felületein és médiumokon keresztül, tök jó, hogy a Qualitons kijutott a KEXP-be, ez szerintem sokunk nagy álma. Menő az is, hogy a Gustave Tiger eljutott az SXSW-re mert ha nem lenne épp világjárvány, azt mi is nagyon élnénk!
Mi volt az eddigi legjobb külföldi koncertélményetek, ahova még szívesen térnétek vissza, mi az álomhelyszín külföldön?
Horvátországban játszottunk az Indirekt fesztiválon, amit mindannyian imádtunk a tenger közelsége miatt. Egy német és/vagy egy Los Angeles-i turnét nagyon adnánk még.
Melyik az a saját dalotok, ami a legjobban jellemzi a zenekar mostani állapotát, vagy amire a legbüszkébbek vagytok?
A legutóbbi, Pontoonra szervezett koncertünk miatt elég izgatottak voltunk, így talán az I Don't Mind-ot mondanám, ami a féktelen bulikázásról szól. Ezt szerették egyébként a Ray Donovan című amerikai sorozat zenei supervisorai is, mert beválogatták az egyik epizódba. Aki szemfüles, az most a Surfboard című dalunkat hallhatja a Telenor reklámokban, de a legnagyobb szerelem nekem a legújabb dal mindig, ami a koncertünk nyitódala is volt egyben, és a címe Baseball Bat.
Miben vártok segítséget az idei Outbreakers’ Lab során? Van konkrét dolog, amire a táborban fókuszálnátok?
Szuper lesz tanácsokat kapni és inspirációt meríteni olyan emberektől, akik sokat láttak már a zeneiparban és rengeteg tapasztalatuk van. Angolul szövegelő zenekar lévén sosem találtuk annyira itthon a helyünket, reméljük, hogy az aktuális járványhelyzet ellenére hamarosan eljuthatunk külföldi közönség elé is, így erről szeretnénk minél többet hallani az OBL alatt.