Ilyen volt a Moziklip a filmklubban

2019. 05. 27. Könnyűzenei örökség

Tímár Péter másodjára volt a vendége a Hangfoglaló Program és a Hangőr Egyesület közös könnyűzenei filmklubjának, az Extázis héttől tízignek. Ezúttal a Moziklip című filmjét láthatták a nézők a TRIP Hajón, melynek nemcsak rendezője, hanem forgatókönyvírója, operatőre és trükkoperatőre is volt. A vetítés után Gelencsér Gáborral, a filmklub házigazdájával beszélgettek a műről.

Tímár Péter elmondta, hogy az inspirációt a Pink Floyd The Wall című filmje adta, mely alkotás azonban műfajában eltérő. Ő egy zenés klipekből álló filmet szeretett volna létrehozni, amire korábban még nem volt precedens. Bacsó Péter, akivel az Egészséges erotika forgatása után jó kapcsolatba kerültek, eleinte nem értette a koncepciót, így arra kérte Pétert, hogy forgasson le egy anyagot – ez lett a Munkásszállás klipje.  A terv végül kapott kapott finanszírozást.

A munka elképesztő ütemben zajlott: a rendezőnek mindössze két hónap állt rendelkezésére a zeneszámok kiválogatására. Elmondása szerint Zuglóban sétált a walkmanjével, azokat a dalokat keresve, amik inspirálják, elindítanak benne valamit. Sokat gondolkodott azon is, hogyan tehetné át a dalok verbalitását egy másfajta médiumra, a mozgóképre. Azt is tudta, hogy ezt a filmet nem lehet leforgatni klasszikus rendszerben – a stábot nem lehetett mozgatni ennyiféle helyszínre, így volt, hogy helyben kellett improvizálnia.

Gelencsér Gábor koncepciót firtató kérdésére válaszul Tímár elmondta, hogy azt szerette volna, ha minden nézőnek lesz egy klipje, és minden zenei réteg megjelenik. Így fért meg egymás mellett Zorán, a V’ Moto-Rock, a Kentaur – Presser Gábor ajánlására – és a Sziámi. Utóbbi formáció két klippel is szerepel a filmben. A rendező elmesélte, hogy nagy szerencséje volt, mert a zenészek nagyon együttműködőek voltak, megbíztak benne, és alázatosan fordultak a filmműfaj felé, annak ellenére, hogy nem énekelhettek a klipekben. A nézők azt is megtudhatták, hogy több dal is a film kedvéért jött létre, például a Kentaur Sirálysziget című száma és a V’ Moto-Rock Moziklip című opusza is.

A Moziklip történeteket mesél el a dalszövegek szimpla illusztrálása helyett, és – ahogy erre felhívták az alkotó figyelmét –, mindegyik sztori rosszul végződik. A film azt képezi le, hogy milyen volt a rendszer, ahogy a Csinibaba is. Előbbi azt mutatja, hogy a szocializmusban nem lehet élni; a másik pedig azt, hogy de igen, lehet. Gelencsér Gábor arra is rámutatott, hogy meglepően sok a rendőrkarakter a klipekben, ami az autoritás révén implikálja az államhatalmat is. Tímár jelezte, hogy ez nem volt tudatos politikai provokáció, egyszerűen a film öntudatlanul is a kor lenyomata.

A házigazda a zenéről áttérve a Moziklip esztétikájára kiemelte, hogy a szerzői kézjegy látszik a művön: megnyilvánul a különböző játékokban, mint például Tímár Bódy Gáborral közös, illetve saját filmjeinek idézésében (Privát történelem, Egészséges erotika), vagy a filmszakadás gesztusában.

Gelencsér Gábor utolsó kérdésére válaszul Tímár elmondta, hogy a Moziklip nem kapott rossz kritikát, valószínűleg azért, mert nem tudtak vele mit kezdeni. Tímár azt remélte, hogy a művel változást hoz a klipműfajba, de ez a változás szerinte nem következett be. A rendező azt is kiemelte, hogy a Moziklip elkészítése nagy munka volt, a film tízezer vágást tartalmaz, és a készítésekor, ha éjjel eszébe jutott valami, csak átszaladt a filmgyárba, és megcsinálta az ötletet. A klipek közül van, amelyik szerinte jobban, és van, amelyik rosszabbul sikerült, de mindegyik az ő „gyermeke”.