Film készült a magyar hiphop szcénáról az NKA Hangfoglaló Program támogatásával

2018. 08. 06. Könnyűzenei örökség

A Koltay Anna–Turán Eszter alkotópáros BP Underground filmsorozatának második része, a hiphop kultúráról nemrég debütált a Toldi moziban. A film elkészítéséhez az NKA Hangfoglaló Program Magyar Könnyűzenei Örökség Megőrzését Támogató Alprogramja is segítséget nyújtott, sőt, a nyers interjúk feldolgozásából is kiveszi a részét.

A BP Underground című dokumentumfilm sorozat első részét 2017 júliusában mutatták be a Toldi moziban. Egy rövid ideig online is elérhető volt az alkotás, majd számos filmfesztivál, illetve versenynevezés következett. A Koltay Anna–Turán Eszter alkotópáros első dokumentumfilmje a nyugati hatásokon alapuló, de abból valami egészen sajátosat létrehozó budapesti punk és hardcore szubkultúrákat mutatja be. A filmben interjúk és eredeti archív felvételek segítségével elevenednek meg a Budapesten szerveződő hardcore/punk színtér jelentős zenekarai.

A BP Underground második része a budapesti underground hiphop kultúráról szól, és 2018. július 31-én debütált a Toldi moziban. Csakúgy, mint az első film, az új epizód is sajátos képi világgal és sok archív felvétel segítségével idézi meg a stílus születését és virágzását. Olyan városi csomópontokat érint, mint a Filatorigát, a Maszk klub vagy a Kultiplex, felemlegetve olyan bulikat, mint a Fila Rap Jam, a Gimmeshot, illetve a Mikrofonpartyk vagy az OSG-k. Bemutatja a színtér fontosabb szereplőit, a rapperek, MC-k és DJ-k mellett a graffiti-kultúrától a roma hiphopon és a női előadókon át a breakesekig bezárólag. A BP Underground hiphop epizódja egyfajta korlenyomat: visszahozza a kilencvenes évek életérzését, a nyugati hatások korlátok nélküli beáramlásának korszakát, amikor virágzott a streetkosárlabda, az utcán lógás, a Yo! MTV Raps tévéműsor és a másolt kazetta. A film kérdések sorait teszi fel: hogyan alakultak ki a műfajban erősen jelen lévő élet-halál szövetségek, és mi a szerepe a másik jellemző sajátosságnak, az örök versengésnek? Hogyan alakította a főváros mint központ a szubkultúrát, és milyen átjárás volt a vidéki városok hiphop arcai és a budapesti közeg között? A társadalmi nézőpont is fókuszba kerül: van-e meghatározó szociológiai háttere annak, hogy ki milyen szubkultúrát választott? Kik azok a ma is ismert arcok, akik központi figurák voltak, és ők évtizedekkel később mit gondolnak a gyökereikről, és mit vittek magukkal útravalóul? Az afroamerikai gyökerű műfajnak mi a sajátos magyar íze, és vajon mennyire feladata a társadalomkritika? Milyen ma az itthoni hiphop szubkultúra, van-e létjogosultsága, hangja és ereje a digitális világban? Hol van a határ az underground és a mainstream között, mi a hiphop üzenete 2018-ban?

A filmek alkotóival kötött megegyezés keretében a két alkotáshoz készített háttérinterjúk – azokban az esetekben, ahol az interjúalanyok beleegyeztek a közlésbe – nyers változatainak egy-egy kópiája letétbe került az NKA Hangfoglaló Program Magyar Könnyűzenei Örökség Megőrzését Támogató Alprogram archívumában. A jövőbeli tervek szerint átírt, szerkesztett és lábjegyzetelt formában közzé is tesszük majd ezeket a beszélgetéseket a Hangfoglaló Program online felületein, hozzáférhetővé, kutathatóvá téve egyrészt a már elkészült anyagokat, másfelől támogatva, és további alkotásra inspirálva a dokumentumfilmek készítőit.

Legközelebb 2018. augusztus 8-án és 28-án, 21 órakor vetítik a filmet a Bem Moziban.

További információk elérhetőek a film honlapján és Facebook-oldalán.