Konferencia a Kádár-kori könnyűzene külföldi jelenlétéről

2018. 12. 11. Könnyűzenei örökség

„Keletről jön a legújabb rockszenzáció!” címmel tartotta éves szakmai konferenciáját a Hangfoglaló Program Könnyűzenei Örökség Megőrzését Támogató Alprogramja 2018. november 28-án a Music Centerben. Az egész napos összejövetel főbb témái a magyar könnyűzenei export lehetőségei, nehézségei és különlegességei voltak 1957 és 1989 között.

A Könnyűzenei Örökség Megőrzését Támogató Alprogram immár negyedik alkalommal rendezte meg éves szakma konferenciáját, amelyre a téma szakértői mellett ezúttal is számos érdeklődő ellátogatott. Az esemény három fő szekcióból állt. Az első, délelőtti blokkban Bajnai Zsolt elevenítette fel a korszak általános jellemzőit, Csatári Bence bemutatta, hogyan hatott mindez a könnyűzenei export-importra intézményi szinten, majd Fernbach Erika konkrét példával, a Neoton japán turnéjának részleteivel egészítette ki a képet. Ezt követően Császár Zoltán vizsgálta meg, volt-e realitása Erdős Péter 1977-es nyilatkozatának, miszerint „Három éven belül világsztárunk lesz!” A délelőttöt K. Horváth Zsolt előadása zárta, amely az elképzelt, csak közvetett beszámolókból ismert Nyugat megjelenését vizsgálta a magyar könnyűzenében.

A második, kora délutáni szekcióban a magyar könnyűzene keleti blokkban elért sikereinek okáról számolt be Jávorszky Béla Szilárd Magyar popgyarmatok a keleti blokkban című előadásában. Réz György a korabeli lemezkiadást vizsgálta. Bemutatta a technikai problémákat, a tervgazdálkodás és a kulturális csereegyezmények okozta nehézségeket, és a felvevőpiac általános helyzetét. Mindkét előadás egyetértett abban, hogy a magyar zenészek „nyugatinak” tűntek a keleti blokkban, hiszen a „gulyáskommunizmusban” szabadabban öltözködhettek, és jobban hozzáfértek a nyugati zenéhez, mint például a Szovjetunióban vagy Romániában. A szekció utolsó előadásában Dragojlovics Péter a nyelvet mint a magyar rocktörténet meghatározó tényezőjét vizsgálta.

A harmadik és egyben utolsó szekcióban a nyugati blokk jellegzetességeiről számolt be Rozsonits Tamás, Kovács László és Wagner Sára. Szó volt többek között a vendéglátózás jelenségéről, a sikerhez elengedhetetlenül szükséges találékonyságról, valamint a nyugatra kijutott zenészek gyakori dilemmájáról: disszidáljanak, vagy sem?

A konferencia zárásaként Bajnai Zsolt, a Hangfoglaló Program kollégiumának vezetője kiemelte, hogy az ehhez hasonló szakmai események legfőbb erényei közé tartozik a szükséges mítoszrombolás, és az alkalom megteremtése a könnyűzene-kutatók és a könnyűzene iránt érdeklődők találkozására. Elmondta továbbá, hogy a Könnyűzenei Örökség Megőrzését Támogató Alprogram minden évben szervez szakmai konferenciát, havonta ismétlődő filmklubot és ingyenes poptörténeti talkshowt könnyűzenei örökségünk meghatározó szereplőivel, emléktáblákat állít az egykori nevezetes klubok helyszínein, valamint igyekszik minél nagyobb mértékben feltárni és kutathatóvá tenni könnyűzenei múltunkat. Mindezek elősegítésére évi több kiadványt is megjelentet. A „Keletről jön a legújabb rockszenzáció!” című konferencián elhangzott tanulmányok várhatóan februárban fognak kötetben megjelenni.

A napot az Azok a régi csibészek – Extra beszélgetés zárta, amelynek vendégei – Bokor Attila, Karácsony János és Pásztor László – személyes élményeikről számoltak be. A közönség megtudhatta, mit jelentett az akkori fiataloknak a könnyűzene, mi volt az a „vajaskenyérturné”, és mekkora privilégium volt nyugaton turnézni. Az Azok a régi csibészek-sorozat 2019-ben a megszokott helyszínen, a Magyar Rockhírességek Csarnokában folytatódik majd.